Költözés

Kedves Olvasók!

Igen, sajnos régen írtam. Időközben ugyan elköltöztem Nyíregyházáról Budapestre. Nem kis táv, főleg akkor, ha üldöz a balszerencse.Gondoltam, amíg nem jön az új fejezet, megosztok veletek néhány viccesebb jelenetet :D

Két utánfutóval indultunk - a nagyobbikra bútorokból és dobozokból dombot építettünk -, ami jó mókának tűnt mindaddig, amíg Pesttől 30 km-re a nagyobbik utánfutó durrdefektes nem lett. Képzelhetitek! Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a kicsit lekapcsoljuk - erős fiúk álltak rá ellensúlynak -, a kocsi pedig elviszi a kereket a gumishoz. Szombat késő délután. Ami félelmetes volt, hogy a megpakolt utánfutó kilengett oldalra, amikor az autók az elakadásjelző ellenére 120-szal elhúztak mellettünk. Említettem már, hogy egy árokparton, a semmi közepén robbantunk le? Igen, tudom, vicces. Szóval, ezerrel paráztam, hogy a hűtővel, bútorokkal, törékeny dobozokkal megpakolt utánfutó bele ne boruljon az árokba.Még egy rendőrautó is megállt mellettünk, tele segítőkész rendőrbácsival, akik leginkább azon akadtak fenn, hogy miért nincs kint a háromszög. Érzitek az iróniát?

Hosszas veszteglés és jó néhány poén után indultunk tovább. Megtettünk egészen 200 métert, amikor leesett a kerék. Ezúttal félig egy hídon álltunk, mellettünk folyó és árok. És már sötétedett. Akkor tört el a mécses. Két és fél hónap pakolás, bútoreladás és szervezés után ez már sok(k) volt nekem! Anya közben leszervezte egy költöztetővel, hogy eljön értünk teherautóval. Miközben a pacáknak magyaráztam, merre is veszteglünk, nagyon kedvesen megkérdezte, hogy nem beszélhetne-e inkább egy férfival. Miért? Egy nő nem tud útbaigazítást adni? Pláne, ha szőke? Na, ezen már csak nevetni tudtam! Szegény fiúk újra pakolhattak, utánfutóról teherautóra. De legalább elindultunk. Elértük Pestet. Már-már fellélegeztem. Én butus!

Konvoj alakzatban haladtunk. Elől a teherautó, mögötte kombi Opellel a kicsi utánfutó, mögötte a terepjáró. Az Opel és a terepjáró közé beindexelt egy rendőrautó. Akkor még nem gyanakodtam. Aztán kiindexelt. Akkor megkönnyebbültem. Aztán visszaindexelt. Akkor már tudtam. Levillogta az Opelt!Nem azért állítottak meg minket, mert szabálytalanságot találtak, hanem hogy elkérjék az utánfutó papírjait. Mert ha konvojban halad 3 autó - egy költöztető teherautó, egy utánfutós és egy terepjáró - Pesten keresztül, akkor minimum lopták az utánfutót! Nem hatotta meg őket, hogy az elhúzó költöztető után mutogatunk. Nem!

Abban a pillanatban nem mertem a folytatásra gondolni. Végül egy sorompó után elértünk a célhoz. Mindenki felsóhajtott. Túl korán! Ugyanis, a néni, akinek a lakását megvettük, még felújítja az új lakását, ezért még 2 hétig a miénkben lakik. A szerződésben is benne van, hogy 12-én költözünk, és a nagyobbik szobába pakolunk, hogy beférjen a cuccunk. Ehhez képest a feleakkora szoba volt üres, ahova nem is tudtunk bepakolni mindent. És még a nőnek állt feljebb! Ki akarta borítani a cuccainkat, fenyegetőzött, hogy kidob mindent az utcára, lökdöste a tesómat! Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Este 23 órakor? Semmit. 2 hét múlva újra költözünk. Addig meg idegeskedünk, hogy meglesznek-e a dolgaink!

Na, kb. ennyi! Amint lesz erőm, írok egy fejezetet. Jelenleg bútorokat nézegetek, mandalát tervezek a falamra :D

Minden jót, kitartás!

Nikita